HTML

Hilf mir fliegen

Ez a story teljesen kitalált. Bill Kaulitz-ról és a Tokio Hotel-ről szól , plusz egy Emma nevű magyar lányról , akinek élete legnagyobb álma válik valóra...Hogy mi? A történetben kiderül.;) (Még valami: Az antikat kérem ,hogyha valami véletlen folytán megtalálják a blogomat , akkor a kommentekhez ne írjanak semmi rondát...Ha úgy érzik , hogy valami negatívumot okvetlen közölni szeretnének velem , azt az e-mailemen megtehetik: anett.scherer94@citromail.hu ) Minden jellegű káromkodás tiltott ebben a blogban! Ha valaki mégis szeretne egy-két nem éppen szalonképes kifejezést leírni , azt megkérem , hogy csillagozzon ki belőle pár betűt! Tschüs.:)

132. rész

Ancsika16 2009.04.25. 18:11

Hello!:)Hoztam rész, remélem tetszeni fog!:)

 

-Szia!:)-,Én is adtam neki egy puszit és belefúrtam a fejem a mellkasába...Most ugrunk egy hetet...Valami idióta pletyka felültötte a fejét a fiúk körül, miszerint Tom leütött egy csajt (Amúgy a valóságban is van valami ilyesmi, pontos infókat én se nagyon tudok róla, a lényeg az, hogy idióta libák okvetlen ki akarnak szúrni a srácokkal ezért hülyeségeket találnak ki, meg már Billék édesanyját is megtámadták.Ha valaki tud bővebb infót, kérem szóljon!-Anett).Szóval a fiúk az utóbbi 1 hétben állandóan interjúkra rohangáltak, hogy tisztázzák a helyzetet.Szerencsétlen Tom ki van bukva, persze Bill is, főleg az édesanyjuk miatt.:(Szerdán átmentem Billékhez, hogy kicsit felrázzam őket.:

-Szia!-,Nyitott ajtót Sarah.

-Hello!Srácok bent?-,én

-Aha, még mindig ki vannak borulva.Basszus, ki az az elmebeteg, aki az anyukájukra rátámad?-,Sarah idegesen.

-Én se értem.Mindenkinek szíve joga utálni őket, de ez azért már túlzás.-,Én, miközben befelé mentünk.

-Szia!-,Köszöntem a kanapén ülő Tomnak.

-Szia!-,Bámulta tovább a tv-t...Több, mint fél éve ismerem őt, de eddig még nem láttam ilyennek...

-Bill bent van?-,Kérdeztem halkan Sarahtól.

-Aha, menj be hozzá!-,Sarah

-Ok.-,Elindultam Bill szobájába.Kopogtam az ajtón, de mivel nem jött válasz, ezért benyitottam.

-Szia!-,Köszöntem neki és leültem az ágyára.Az ablak felé volt fordulva.

-Szia!-,Bill

-Jól vagy?-,Tettem a vállára a kezem.

-Elegem van!Már megszoktam, hogy állandóan gyűlölködnek, de hogy anyut is bántják, az már sok!-,Bill könnyes szemekkel.

-Tudom...De, egyvalamit megtanultam az alatt a 17 év alatt, amióta élek:Bármekkora pofot is kapsz az élettől, állj föl, és menj tovább!Tudom, hogy nagyon kiborít, én ölni tudnék, ha anyut bántanák, de próbálj arra gondolni, hogy szerencsére nem lett komolyabb baja.-,Öleltem át.

-De annyira unom már ezt!Mindig csak belénkrúgnak, pletykálkodnak, izélgetnek...-,Bill

-Ez nem egészen igaz...Több ezer rajongója van mindegyikőtöknek, akik mellettetek állnak...Akik igazán szeretnek titeket, azok éppen egy e-mailt körmölnek, hogy mellettetek állnak, hogy nem hiszik el azt, amit Tomról terjesztenek.-,én

-De ez akkoris...-,Bill

-Csss!Próbálj megnyugodni!-,Fordítottam magammal szembe.

-Mi lesz, ha téged is megtámadnak?Miattunk egyikőtök sincs biztonságban.Mióta együtt vagyunk, egy csomó rossz történik veled.-,Bill

-Bill!Amikor kijöttem, eredetileg csak egy nyárra jöttem...-,én

-Ez az!Miattam maradtál itt.-,Bill

-Bill, ha te nem lennél, akkor kint maradtam volna más miatt.Ha te nem lennél, ugyanazok a dolgok megtörténtek volna velem, amik megtörténtek...Max nem lennél mellettem, hogy segíts.Az, hogy te itt vagy, csak segít nekem.-,én

-De nem akarom, hogy miattam bajod legyen...-,Bill

-Szakítani akarsz?-,én

-Dehogy!-,Mondta gyorsan.

-Akkor meg?Gyere ide!-,Öleltem magamhoz.

-Hol van az én mindig vigyorgó Billem?-,Kérdeztem és a szemébe néztem.

-Jelenleg nyaral!-,Bill már kisfiúsan.

-Akkor mégis ki fekszik most mellettem, és ki fog másodperceken belül megcsókolni?-, Húzódott kislányos mosolyra a szám.

-Hm...Egy kis időre visszatér a nyaralásból, mert halaszthatatlan dolga akadt.-, Mosolyodott el ő is és megcsókolt.

-Na, ezt a Billt már szeretem!Nem azt a nyavajgó nem tudom én kit, aki az előbb voltál.Ok?-,én

-Ok, köszi, hogy mellettem vagy.-,Ölelt át.

-Szívesen!-,Csúsztattam az egyik kezem a derekára, és közelebb húzódtam hozzá...Pénteken Billék délelőtt az édesanyjuknál voltak, én meg ugye suliban.Miután hazaértem, megcsinátam a leckéimet és tanultam.3 körül átjött Bill.:

-Szia!-,Nyitottam neki ajtót.

-Szia!-,Bill

-Hogy van anyukád?-,Kérdeztem, miközben a szobám felé mentünk.

-Már jól.:)-,Bill

-Ennek örülök!:)Itt alszol?-,én

-Aha.:)-,Puszilta meg a számat már a szobámban...

 

Coming soon...:)Kérlek írjatok!Tschüs.:)

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hilfmirfliegen.blog.hu/api/trackback/id/tr521081012

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Strawberry25 2009.04.26. 22:47:46

Szija!
Jó lett a rész!=) Tetszik, h belevitted a valóságot.;) Am én tudok bővebb infókat, újságokból is vannak fordításaim. Ha érdekel email-be átküldöm, csak add meg a címed.=) Puszi

Ancsika16 · http://www.billth.eoldal.hu/ 2009.04.27. 21:55:05

Hello!:)
Köszi, örülök, hogy tetszik!:)Öm, itt van az e-mail címem, előre is köszi: anett.scherer94@citromail.hu !:)Tschüs.:)
süti beállítások módosítása