Hello!:)
Köszönöm a kommenteket, nagyon rendesek vagytok, hogy írtatok!:)Bocsi, hogy ennyi ideig nem volt rész, de nagyon nem tudtam mit írni, de így az éjszaka közepén rámtört az írhatnék, úgyhogy jelentem alássan: here's the new part!:)
-Tudod mi jutott az eszembe?-,Kérdezte, és egy kicsit erősebben ölelt magához.
-Mi?-,Néztem rá kíváncsian.
-Most nyáron leszünk egy évesek.-,Mosolygott.
-Tényleg...Tök gyorsan eltelt az az egy év...-,én
-De ez volt életem legszebb éve.:)-,Bill
-Nekem is!:)-,Félig ráfeküdtem, így meg tudott csókolni.
-Szeretlek!-,Nézett mélyen a szemembe.
-Én is téged!-,Lassan megcsókolt.Összebújva aludtunk el.Szombaton Billéknél voltunk.Sarah és Tom elmentek meglátogatni Sarah szüleit, úgyhogy egyedül voltunk.Az elkövetkezendő egy hétben nem sok érdekes dolog történt.Mivel a Pünkösd miatt hétfőn nem kellett iskolába mennem, ezért pénteken átcuccltunk Billékhez, és három napig nála laktam.Sarah és Tom elmentek Sarahékhoz, úgyhogy miénk volt az egész lakás.
Szombat reggel épp kaját csináltam a konyhában, mikor Bill mögém osont és megpuszilta a nyakam.
-Halálra akarsz rémíteni?-,Nevettem és felé fordultam.-Lopakodsz itt, mint egy tigris!:D-, én
-Bocsi!:)-,Nyomott egy engesztelő puszit a számra.
-Meg van bocsájtva!:)-,Öleltem át a nyakát.
-Király lesz ez a három nap!Csak te meg én...egy lakásban....egyedül.:)-,A szünetekben egy-egy puszit adott a számra.
-Ühüm.:)-,Most a derekát öleltem át.
-Mi lenne, ha ma egész nap ágyban lennénk?Nézhetnénk DVD-t, meg ilyenek.-,Nézett rám.
-Benne vagyok, de azért zuhanyozzunk le!:)-,én
-Rendben!:)-,Húzott magához és megcsókolt.Miután lezuhanyoztunk, visszabújtunk az ágyba és tv-t néztünk.Egyszercsak Bill megszólalt:
-Szeretlek!-,Bújt hozzám.
-Én is téged!-,Csókolódzni kezdtünk, aztán...Mindenkinek a fantáziájára van bízva.;)A három napos hosszú hétvége sajnos hamar eltelt, és kedden ismét a suliban találtam magam.A tanárok irattak megint 600 témazárót, úgyhogy ez az idő főként tasnulással járt, plusz haza is kellett mennem pár napra az osztályozóvizsgák miatt, mivel ugye most magántanulónak számítok.Pénteken (még Magyarországon) a szobámban az ágyamon hasonfekve bámultam a tv-t, mikor megcsörrent a telefonom.A kijelzőre pillantottam, amin Bill neve villogott.:
-Szia!:)-,Vettem fel boldogan.
-Szia cica!:)Hogy vagy?-,Bill
-Jól köszi, már várom, hogy újra láthassalak.:)-,Feküdtem a hátamra.
-Én is várom már, nagyon hiányzol!:)-,Bill édesen.
-Te is!Nálatok milyen idő van, mert nálunk zuhog?:/-,én
-Hát, nálunk csak egy kicsit esik, de holnapra szerintem már jobb idő lesz.:)-,Bill
-Az jó!...Szeretlek!:)-,Mondtam a végét már kicsit halkabban.
-Én is téged!-Éreztem a hangján, hogy mosolyog.-Meg akarlak csókolni, és át akarlak ölelni!-,Mondta kisfiúsan.
-Ne kínozz!-Nevettem.-Azt a kb. 12 órát még kibírjuk valahogy!:)-,én
-De ha itt leszel, egész hétvégén ki sem engedleg a lakásból!Sőt, a szobámból se!-,Nevetett.
-Ok!:DKezdek álmos lenni, úgyhogy lassacskán megyek aludni, meg előtte még enni.-,én
-Rendben, a géped mikor is érkezik, mert kimegyünk eléd?-,Bill
-Öm, kb. 8-1/4 9.-,én
-Akkor jó korán kell kelned!-,Bill
-Aha,olyan fél 5 fele...De nem csak te jössz majd?-,én
-Nem, tudod a zaklatók miatt David csak Sakival (Bill testőre- a valóságban is) enged ki.-,Bill
-Igaza van, nem hiányzik, hogy megtámadjanak azok az őrültek.-,én
-Hát, a reptéren lehet, hogy nem kockáztatnák meg.-,Bill
-Nem baj, jobb félni, mint megijedni...-,Mondtam, ekkor anyu szólt fel.
-Kicsim!Gyere vacsorázni!-,Anyu
-Pillanat, telefonálok!-,Kiabáltam vissza.
-Ha jól hallotam, anyukád volt.:)-,Bill
-Aha, szólt, hogy kész a kaja.-,én
-Imádom hallgatni, ahogy magyarul beszélsz.:)-,Bill
-Szeretlek!:)-,én
-Én is, nagyon!:)-,Bill
-Menj, nehogy anyukád megharagudjon!Még a végén eltilt tőlem.-,Nevetett édesen.
-Nem fog, ne aggódj!:)-,én
-Akkor jó!:)Na futás, jó étvágyat a vacsihoz, és szép álmokat!:)-,Bill
-Neked is!:)Szia!Szeretlek!:)-,én
-Én is téged, szia!:)-,Bill, és letettük.Mosolyogva sétálta m le a konyhába.
-Egek, a lányom szerelmes!-,Sóhajtott mosolyogva anyu.
-Már egy éve, mama!:D-,én
-Jó, de eddig alig voltál itthon!-,anyu
-Tudom...-,én
-Felnőtt a kislányom, és ezt nehezen tudom elfogadni.:)-,anyu
-Jaj mama!:)-,Öleltem át.miután vacsoráztunk, elmentünk lefeküdni.Reggel fél 5-kor csörgött a mobilom ébresztője, aminek annyira örültem, hogy kishíján földhöz vágtamXD...
Hogy a telefon a továbbiakban is egyben marad-e, vagy Emma kiéli rajta a létező összes agresszivításátt, a folytatásból kiderül.:DKommenteket légyszi!:)Tschüs.:)
